Szomorú, hirtelen ötletek és kapkodás mentén történik a magyar egészségügy működőképességének fenntartása – nyilatkozta lapunknak Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

Becslések szerint mintegy másfélmillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, pontos számuk azonban nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

A legújabb kutatás szerint a magyarok többségének nincs elég információja a vastagbélrákról, a vizsgálattól félnek, ami visszatartja őket a szűréstől.

Néhány hónapja működik az a munkacsoport, amelynek feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorítása, hangzott el sajtóbeszélgetésen, ahol az is kiderült, ez a csapat készíti az infekciókontroll és antibiotikum stratégiát.

Napirend előtt, az interpellációk és a kérdések között is terítékre került az egészségügy az Országgyűlés hétfői ülésén.

A kórházi fertőzések mellett az NNGYK átszervezéséről és az alapellátás átalakításának lépéseiről is szó esett az Infekciókontroll és betegbiztonság konferencián.

Kiszorítanák a CT és MR-diagnosztika területéről a magánszolgáltatókat, újabb lépést tesznek a járóbeteg-szakellátás államosítása felé, és növelik a terápiabiztonságot a patikákban.

A következő, 2023. június 8-án megrendezésre kerülő NEVES Fórumon a NEVES jelentési rendszer céljáról, az eddigi eredményekről lesz szó.

Az életmentésben mindenki egyenlő, szögezte le az Országos Mentőszolgálat szóvivője az MTI-nek hétfőn eljuttatott közleményben, melyben Komáromi Zoltán DK-s árnyékminiszter közleményére reagál.

Ahogyan a szakma, úgy a társadalom is most vált nyitottá arra, hogy mélyreható változások történjenek az egészségügyben – mondta a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusát záró szakmapolitikai fórumon Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.